Szexuális erőszak bűntett elkövetésének gyanúja miatt indított eljárást 13000/112/2017. bűnügyi ügyszámon a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya.

A rendelkezésre álló adatok szerint a 24 éves Pierre Paul Menyoa kameruni állampolgár 2017. március 6-án 17 óra körül egy Pest megyei település egyik családi házában fenyegetéssel kényszerítette szexuális együttlétre a 18. életévét be nem töltött sértettet. A férfi ezt követően a helyszínről ismeretlen helyre távozott.

A Pierre Paul Menyoa felkutatására tett rendőri intézkedések nem vezettek eredményre, ezért a nyomozó hatóság elrendelte a körözését.  

A 24 éves férfi körülbelül 185 centiméter magas, sportos testalkatú. A bűncselekmény helyszínéről sötét nadrágban, fekete dzsekiben, egy sötét, kötött sapkában és sportcipőben távozott.

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben rögzített jogkörénél fogva a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője nettó 300 ezer forint nyomravezetői díjat tűzött ki. A díjkitűzés összege annak fizethető ki, aki az elkövető személyével kapcsolatban olyan pontos adatokkal rendelkezik, melyek segítségével az elkövető felkutatható, tartózkodási helye megállapíthatóvá válik és elfogását a rendőrség foganatosítani tudja. Szükség esetén az eljáró hatóság a tanú védelmére intézkedéseket tesz. A rendőrség a nyomravezető személyét bizalmasan kezeli. A díjkitűzés visszavonásának jogát a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság fenntartja.

A Pest megyei rendőrök kérik, hogy aki a képen látható személy tartózkodási helyével vagy a bűncselekmény elkövetésével kapcsolatban információval rendelkezik, hívja a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Tevékenység-irányítási központját a 06-1-236-28-83-as telefonszámon, illetve tegyen bejelentést az ingyenes hívható 06-80-555-111 „Telefontanú” zöld számán, vagy a 107, 112 központi segélyhívó telefonszámok valamelyikén.

M E G J E L E N T ***

670 oldal tömény ismeretanyag a legváratlanabb helyzetek túléléséhez.
Ez az a könyv, amit mindenkinek olvasnia kellene!

" A könyvben igyekszem bemutatni az összes elképzelhető veszélyhelyzetet, illetve azt, hogy miképpen tudjuk kezelni, megoldani ezeket. A tanácsok egyszerre készítik fel az olvasót fizikális és mentális értelemben, valamint képessé teszik őt arra, hogy felismerje a lehetséges kockázatokat. A tökéletes felkészültség szorult helyzetekben is magabiztosságot ad a túléléshez, és segít az alkalmazkodásban, ha netán rosszra fordulnának a dolgok." - John "Lofty" Wiseman

=============================================

KIADÓI MEGJEGYZÉS:
A most megjelenő könyv a korábbi kiadáshoz képest egyszerre bővített és frissített kiadás. A tartalmi váz és tagolás nem változott, azonban frissítésre kerültek a már meglévő fejezetek.

Új szövegdobozok, tartalmi pontosítások, frissítések, túlélési esettanulmányok kerültek bele, bizonyos részek pedig törlésre kerültek.

Az új kiadás bővült tartalomban, belekerült egy teljesen új közel százoldalas fejezet a városi túlélésről.

Fordításra az első kiadás fordítóját kértük fel. Akik ismerték és szerették a korábbi verziót ugyanazt a nyelvezetet és szóhasználatokat tudják a frissített kiadásban is követni.

 

A könyv már több helyen kapható a könyvesboltokban, vagy
megvásárolható webshopunkban 20% kedvezménnyel >>> http://21.szazadkiado.hu/sas_tulelesi_kezikonyv

Kérdés: valaha olvastad az újságban, hogy vezető egyén, politikus vagy miniszter, miniszterelnök, bármely muzulmán országból látogatást tett Japánban? Valaha értesültél olyasmiről, hogy iráni politikus, szaudi herceg vagy bármiféle muzulmán vezér, esetleg diktátor ellátogatott Japánba? Ugye, hogy nem? Mert ez nem fordulhat elő a mai napig sem.

Japán az egyetlen állam, amely védi magát az iszlámtól! Japánban szigorú iszlám ellenes törvények és szokások léteznek!

Az okok, amiért nem érkeznek muszlimok Japánba:

1.) Japán az egyetlen ország, mely nem ad állampolgárságot muzulmánnak.
2.) Állandó letelepedési engedélyt sem kaphat muzulmán. Mindegy, hogy melyik ország szülötte.
3.) Szigorú tilalom van az iszlám vallás hirdetésére Japánban.
4.) Japán egyetemeken vagy iskolákban, de még privát is arab vagy bármely iszlámhoz tartozó nyelv tanítása tilos.
5.) Tilos az arabul írott Korán bevitele Japánba.
6.) A japán kormány hivatalos értesítője szerint ideiglenes letelepedés adható, de kizárólag olyan muzulmánoknak, akik a.) beszélnek japánul, b.) vallási szertartásaikat kizárólag saját lakásukban gyakorolják.
7.) Japán az egyetlen ország a világon, melynek elhanyagolható mennyiségben van kirendeltsége muzulmán országban.
8.) A japán nép semmiféle érdeklődést nem tanusít az iszlám valláshoz.
9.) Japánban lakó muzulmánok idegen nagyvállalatok alkalmazottaiként ideiglenesen tartózkodnak ott.
10.) Nem engedélyezik orvosok, mérnökök, vagy akár idegen cégek vezetőinek foglalkoztatását sem.
11.) A legtöbb nagyvállalat alaptörvényében foglaltatik, hogy muzulmán nem kérelmezheti alkalmazását.
12.) A japán kormány meggyőződése, hogy az iszlám egy fundamentalista vallás, melyet nem hajlandók megváltoztatni a globalizáció ellenére sem.
13.) Muzulmánok nem is gondolhatnak lakás bérbevételére Japánban.
14.) Ha mégis kitudódik, hogy valamelyik szomszéd muzulmán, az egész lakónegyed készenlétbe helyezkedik.
15.) Senki nem működtethet muzulmán vallási sejtet, vagy arab”Madrast”Japánban.
16.) Japánban tiltott a sarija törvényeinek alkalmazása. (még magánúton is)
17.) Ha Japán nő muzulmánhoz megy férjhez, örökre ki van tagadva a Japán társadalomból.
18.) Mr.Komiko Jági (a tokiói egyetem docense) szerint: Japánban az általános nézet, hogy az iszlám egy nagyon nem a mai világba illő vallás, tehát teljesen ki kell közösíteni a japán társadalomból.
19.) Egy arab újságíró, Mohammed Juber ellátogatott néhány arab országba és Japánba is a 9/11 után. Úgy nyilatkozott, hogy a japánok teljes biztonságban élnek és sebezhetetlenek mindenféle terrortámadással szemben.

Hírhatár

Ille István

A TELJES IRÁS LETÖLTHETŐ PDF-BEN ALUL A HOZZASZÓLÁSBAN MEGOSZTOTT LINKEN.

Tartalomjegyzék

Bevezetés           5

Mi a saría? 9

A nők 14

Családjog 20

A kafírok           22

Dzsihád 27

Behódolás és kettősség 33

A dimmik 38

Rabszolgaság 40

Véleményszabadság 42

Saría-pénzügy 46

Követelések 49

BEVEZETÉS

1. fejezet

a saría napjaink európájában

Ha az iszlámot tanulmányozzuk napjaink Európájában, Amerikát láthatjuk húsz év 

múlva. Hogy miért? Európában a muzulmánok a saría törvény alapján cselekszenek, és 

manapság ugyanezt a saría törvényt kezdik el alkalmazni Amerikában is:

•     Időnként megáll a közlekedés Londonban, amikor muszlimok utcákat foglalnak 

el imádkozás céljára – ez a saría törvény politikai következménye.

•     Európa egyes részei tiltott területeknek (ún. no-go zónának) számítanak a nem 

muszlimoknak, beleértve a rendőrséget is. Ezen elszigetelt iszlám területeken 

csak muzulmánok élnek. Ez a „csak-muszlim” irányvonal a saríán alapszik.

•     Egy anglikán püspök amellett állt ki, hogy a muszlimok az iszlám jogrend szerint 

élhessenek Angliában. Ez a püspök valójában a saría törvénynek engedelmeskedett.

•     Az iskolákban csak az iszlám által jóváhagyott szövegeket lehet használni - a sa-
ríának megfelelően.

•     A keresztények nem beszélhetnek a muzulmánokkal a kereszténységről, és nem 

terjeszthetnek keresztény irodalmat. Ez a politikai következménye annak, hogy 

saría bíróságok működését engedélyezte a brit jogrendszer.

•     Svédország egyes részein olyan gyakori a muszlimok által elkövetett nemi erő-

szak, hogy a rendőrségnek megtiltották az olyan adatok gyűjtését a nemi erőszak 

kivizsgálása során, amely az iszlámot tenné felelőssé. A nem muzulmán nőkön 

elkövetett nemi erőszak része az iszlám tanoknak.

•     Londonban a muszlimok tömegtüntetéseket tartottak a brit törvények megszün-
tetéséért és a saría mindenki számára követendő bevezetéséért, felekezetre való 

tekintet nélkül. E politikai megmozdulás kiváltó oka maga a saría.

•     Néhány angol kórházban a ramadán alatti böjt (iszlám vallási gyakorlat) idején 

a nem muzulmánok csak ott ehetnek, ahol a muszlimok nem látják őket. A nem 

muszlimok behódolása és megfelelése az iszlám igényeknek szintén a saría része.

•     A brit kórházakban a muzulmán nőket a saría törvény követelményei szerint kell 

ellátni.

A saría napjaink amerikájában

A saría törvény által vezérelt aktuális és történelmi események Amerikában:

•     2001. szeptember 11-én dzsihádisták megtámadták és lerombolták a New York-i Vi-
lágkereskedelmi Központot. Ez az embertelen cselekedet megfelel a saría törvényben 

található, dzsihádról szóló tanításoknak. A támadás egy olyan politikai tett volt, melyet 

a soha véget nem érő dzsihádra történő vallási utasítás motivált.

•     Amerikában a tankönyveket kötelező elfogadtatni egy iszlám tanáccsal, a saría törvény-
nek megfelelően.

•     Amerikai munkaadók és iskolák felé olyan követeléseket támasztanak, hogy azok helyet 

és időt teremtsenek az iszlám imák elvégzésére. Ez a követelés a saría törvényen alapszik.

•     Az amerikai bankrendszer iszlamizálódik a saría finanszírozási rendszeren keresztül.

Bankrendszerünk pénzügyekben elkezdett alkalmazkodni a saríához, a teljes saría tör-
vény ismerete nélkül.

•     Az egyetemeket arra kérik, hogy biztosítsanak a muszlim nőknek nemek szerint elkü-

lönített úszómedencéket és egyéb sportolási lehetőségeket.

•     A kórházakat beperelik, ha nem biztosítanak a saríának megfelelő ellátást.

•     Nincs olyan egyetemi előadás, ahol kritikusan gondolkodnának az iszlám történelmé-

ről és tanairól. A saría szerint semmi sem kritizálható az iszlámmal kapcsolatban.

•     A muzulmán jótékonysági szervezetek a saría törvényt követve pénzzel támogatják a 

dzsihadistákat (iszlám terroristákat).

•     Amerikai adófizetők dollárjaiból lábfürdőket szerelnek fel muszlimok számára a reptéri 

épületekben. Ez is a saría törvény szerint történik.

•     Az amerikai börtönök az iszlám térítés fellegvárai.

•     Egyes munkahelyeken iszlám imahelyeket hoznak létre külön szobákkal és imádságra 

szolgáló munkaszünetekkel. Ez is a saría törvény szerint történik.

•     Az iszlám menekültek Amerikába hozzák orvosi ellátásra és gondozásra feleségeiket.

Az amerikai hatóságok nem lépnek közbe, még akkor sem, ha ez nyilvánvaló. A több-
nejűség hamisítatlan saría.

•     Azért harcoltunk Irakban és Afganisztánban, hogy egy olyan alkotmányt fogadjanak el, 

amelynek első cikkelye kimondja, hogy a saría törvény mindenek felett áll.

miért kell ismernünk a saríát?

Az iszlám tudósok szerint az iszlám törvénye tökéletes, egyetemes és örökkévaló. Magyar-
ország törvényei átmenetiek, korlátoltak és végül eltűnnek. Minden muszlim kötelessége, 

hogy engedelmeskedjen Allah törvényének, a saríának. Magyarország törvényei ember által 

alkotottak, míg a saría törvény szent és az egyetlen igaz istentől, Allahtól származik.

4

A SARÍA TÖRVÉNYE NEM MUSZLIMOKNAK

A saría olyan alapelveken nyugszik, melyek a Koránban, valamint egyéb iszlám vallási/

politikai szövegekben találhatóak. Egyetlen közös alapelv sincs a magyar törvények és 

A saría törvénye szerint:

•    nincs vallásszabadság;

•    nincs szólásszabadság;

•    nincs szabad véleményalkotás;

•    nincs művészi szabadság;

•    nincs sajtószabadság;

•    nincs egyenlőség – a nem muszlimok, azaz a kafírok, soha nem egyenlők a mu-
zulmánokkal;

•    a saría törvénye szerint a különböző embercsoportokat nem illeti meg egyenlő 

védelem. Az igazságszolgáltatás kettős, más jogszabály vonatkozik a muszlim 

férfiakra és más a nőkre, illetve a nem muszlimokra;

•    nincs női egyenjogúság;

•    a nők megverhetők;

•    csak a muszlimok viselhetnek fegyvert;

•    nincs demokrácia, mivel a demokrácia azt jelentené, hogy egy nem muszlim 

egyenlő egy muszlimmal;

•    az alkotmányunk a tudatlanság korának – dzsáhilijja – ember által teremtett do-
kumentuma, amelyet alá kell vetni a saríának;

•    a nem muszlimok dhimmik, harmadosztályú állampolgárok;

•    minden kormánynak a saría törvények alapján kell működnie;

•    eltérően a jogrendszerünktől, a saría nem magyarázható és megmásíthatatlan;

•    nincs aranyszabály.

p.464.

A KÖNYV LETÖLTHETŐ PDF -BEN A HOZZÁSZÓLÁSBAN MELLÉKELT LINKEN.

ÖNVÉDELEM.Ha önvédelemről beszélünk, akkor mindenképp fontos tisztában kell lennünk a jogos védelem fogalmával. Lényeges ugyanis tudnunk, hogy egy bennünket, szeretteinket vagy épp vagyonunkat ért támadás (esetleg ilyen fenyegetés) esetén a hatályos jogi szabályozás szerint milyen lehetőségeink vannak, mit tehetünk és mit nem, illetve az önvédelem körében kifejtett cselekményünk bűncselekménynek számít-e, és ha igen, mennyiben. A jogos védelem, mint intézmény már csak azért is tisztázásra szorul, mert annak szabályai 2009-ben jelentős mértékben változtak, és az új szabályozás kapcsán megjelent ellentmondásos riportok és cikkek nem segítik a tájékozódást. Az alábbi írás a jelenlegi szabályozás gyakorlati példákon keresztül történő bemutatására törekszik.

A jogos védelem szabályai a hatályos Btk. alapján az alábbiak: "Nem büntethető, akinek a cselekménye a saját, illetőleg a mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges." Leegyszerűsítve a képlet a következő: egy másik embert megütni bűn. Van az a helyzet, ahol mégsem az. Például ha ő akar engem megütni. A jogos védelem tehát egy olyan helyzet, amelyben jogszerűen, azaz büntetlenül háríthatunk el egy támadást (fenyegetést) annak ellenére, hogy cselekményünk egyébként a törvény szerint büntetendő lenne. Jogos védelmi helyzet azonban csak meghatározott feltételek fennállta esetén állapítható meg. Először is kell, hogy legyen egy jogellenes támadás, amely saját, vagy mások személye, esetleg vagyona ellen irányul. A támadás, mint cselekmény sokféle lehet, és általában aktív magatartással valósul meg. Nyilvánvalóan támadásnak minősül, ha a valaki meg akar ütni, rúgni, fojtani, fel akar lökni bennünket, vagy épp fegyverrel támad ránk. Sokak számára kevésbé egyértelmű, de támadás az is, ha valakit lefognak, vagy épp bezárnak valahova (ilyen esetben a személyi szabadság korlátozása történik, amely a magyar jog szerint súlyos, bűntettként minősülő cselekmény), illetve ha fizikailag valamire vagy valaminek az eltűrésére kényszerítik. A jogos védelem nemcsak a személyeket, hanem javainkat is védelemben részesíti, tehát jogszerűen járunk el, ha egy rongálást, lopást, betörést, illetve más vagyon ellen irányuló bűncselekményt kívánunk megelőzni vagy megakadályozni. Már a korábbi szabályozásban is lényeges rendelkezés volt, hogy a védelem nemcsak saját, hanem mások személyére és vagyonára, sőt a közérdekre is kiterjed.

Fontos elem továbbá, hogy nemcsak a támadást háríthatjuk el, hanem a támadásra utaló közvetlen fenyegetést is. Míg a támadó magatartás felismerése általában egyszerű, a fenyegető helyzet megítélése már nem ilyen egyértelmű. Hogy a fenyegető helyzet fennállt-e, az egy esetleges büntetőeljárás során bizonyítási kérdés, amelyet általában az összes körülményt figyelembe véve állapít meg a bíró. Nyilván támadásra közvetlenül utal, ha valaki felemelt ököllel vagy kirántott késsel közelít felénk, de a fenyegetés megvalósulhat verbálisan is (elkövető kijelentései, hangneme). Fenyegetés esetén akkor léphetünk fel jogszerűen, ha a fenyegetés kellően konkrét és a támadás tényleges bekövetkezésétől valóban tartani lehet. A bírói gyakorlat szerint támadás mindezek mellett egyoldalú kell, hogy legyen, a törvény nem részesíti jogos védelemben például egy kölcsönösen kiprovokált verekedés résztvevőit.

A törvény nem határozza meg sem a támadás, sem pedig az elhárítás vagy védekezés eszközeit, módját. Fontos azonban, hogy a védekezés lehetősége csakis a támadó (fenyegető) irányában áll fenn. Ez a több személy általi elkövetés esetén lehet érdekes, hiszen ebben az esetben a védekező cselekménye csak akkor jogszerű, ha a jogos védelem feltételei valamennyi támadó (fenyegető) esetén érvényesülnek. Ha egy több fős társaságból csak egyvalaki támad ránk, akkor a védekezés (elhárítás) lehetősége nyilván csak vele szemben áll fenn. Amennyiben a többiek is támadó magatartást fejtenek ki (pl. lefognak) vagy a fenyegetnek (pl körbevesznek, kést rántanak,stb.), úgy a védekezés velük szemben is jogszerű. A jogos védelem lehetősége időben és térben is korlátozott, hiszen csak addig áll fenn, amíg maga a veszélyhelyzet fennáll. Ez például azt is jelenti, hogy ha a fenyegető mégsem támad meg, vagy visszalép (mert például a társai lebeszélik róla), akkor a jogos védelmi helyzet megszűnik. A jogos védelem talán legtöbb vitára okot adó követelménye az arányosság, vagyis az a követelmény, miszerint a védekezésnek arányban kell állnia a támadás súlyával, másfelől ha az adott szituációban több lehetőség is kínálkozik a támadás elhárítására, ezek közül a lehető legenyhébbet kell választani. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ha bottal közelít felém egy támadó és nálam van egy kés, akkor azt el kell dobnom, és gyorsan botot keresni a védekezésre, hogy az arányosságot betartsam. Ez abszurd és irreális elvárás lenne. A követelmény sokkal inkább azt jelenti, hogy nem követhetek el a támadó sérelmére olyan cselekményt, amely a hétköznapi felfogás szerint is súlyosabb, mint amire az ő támadása irányult. Természetesen a bíróság ezekben az esetekben vizsgálja, hogy a támadó, illetve védekező szándéka mire irányult, illetve, hogy a védekező szemszögéből miként volt értelmezhető a támadó magatartás. Nyilván nem mindegy, hogy rablás esetén a támadó öléssel fenyegetőzve vagy anélkül szólítja fel áldozatát vagyontárgyainak átadására. Az arányosság követelménye a bírói gyakorlat szerint nem áll fenn, ha a támadó a védekező életére tör, hiszen ha meg akarnak gyilkolni, akkor bármilyen kárt okozok a támadónak, az arányos lesz. Az arányosság megítélélése nem korlátozható a támadónál, illetve védekezőnél lévő fegyverek, eszközök vizsgálatára, mivel az arányos védekezést számos egyéb körülmény befolyásolja (támadó és védekező neme, kora, termete, fizikai adottságai, támadók száma, stb.).

Az ember mindezeket olvasva általában arra gondol, hogy éles helyzetben ennyi követelményt egyszerre figyelembe venni és mindazok alapján helyes döntést hozni talán nem is lehetséges. Krav-Maga oktatóként nem tudom megállni, hogy ezt a kijelentést ne cáfoljam, hiszen megfelelő gyakorlással és speciális gyakorlatokkal a stresszhelyzetben történő reagálás, gyors és helyes döntéshozatal magas szintre fejleszthető. El kell ismerni ugyanakkor, hogy a védekezés körében az arányosság követelményét ijedtségből nem nehéz túllépni. A túllépés ellensúlyozására szerepel a Btk-ban a menthető felindulás intézménye. Eszerint "nem büntethető az sem, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból túllépi." A védekező számára előnyös változás a korábbi szabályozáshoz képest, hogy ilyen esetben már nem a büntetés enyhítéséről, csökkentéséről van szó, hanem felmentő ítéletről. Természetesen csakis abban az esetben, ha ténylegesen ijedtségről vagy menthető felindulásról van szó. Vagyis ha nem szándékosan lépem túl az arányosság követelményét, hanem azért, mert az ijedtség miatt nem tudtam megfelelő döntést hozni, akkor nem vagyok büntethető. Főként a családon belüli erőszak elszenvedőinek jelent könnyebbséget az az ugyancsak új és fontos rendelkezés, hogy "a megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől." A kitérés kötelezettsége a korábbi Btk-ban sem volt benne, tulajdonképpen a bírói gyakorlat alakította ki és annyit jelentett, hogy ha a támadó házastárs, hozzátartozó, vagy kóros elmeállapotú, esetleg tudatzavarban lévő személy (pl. részeg), akkor a védekező köteles volt kitérni a támadás elől és csak ennek sikertelensége esetén védekezhetett. Szerencsére az új szabályozás a realitás talaján állva kifejezetten kimondja, hogy a védekezőnek többé nem kell kitérnie a támadás elől.

Az új szabályozás szintén vitatott pontja lett az ún. megelőző jogos védelem intézménye, amely 2009 óta része a Btk-nak. A törvény szerinti szöveg a következő: "Nem büntethető, aki a saját, illetőleg a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzéséhez szükséges védelmi eszközt alkalmaz, ha az az élet kioltására nem alkalmas, és annak folytán a jogtalan támadó szenved sérelmet, továbbá ha a védekező a sérelem elkerülése érdekében mindent megtett, ami tőle az adott helyzetben elvárható volt." A védelmi eszköz használata három feltétel együttes fennállása esetén eredményez büntetlenséget: a védelmi eszköz alkalmazása nem lehet az élet kioltására alkalmas, csak a jogtalan támadó szenvedhet sérelmet, és az eszközt alkalmazó személy az adott helyzetben minden tőle elvárhatót megtett a sérelem elkerülése érdekében. A rendelkezés persze nem mondja ki, hogy mi minősül védelmi eszköznek, de az jól látható, hogy a törvény nagyon szűkre szabta az alkalmazható eszközök körét, hiszen kevés kivételtől (például gázspray) eltekintve a védelmi eszközök (bot, kés, vasrúd, stb.) jellemzően az élet kioltására is alkalmasak, ezért a megelőző jogos védelem körében nem használhatóak. Másrészt a megelőző jogos védelem még megfelelő fegyver esetén is csak akkor lesz jogszerű, ha azt kizárólag a támadó ellen használom (többes támadó elleni védekezésnél lehet jelentősége, ha a jogos védelmi helyzet nem mindenkivel szemben áll fenn) és feltétel az is, hogy a sérülés elkerülése érdekében mint védekező minden tőlem elvárhatót megtegyek (például abbahagyásra szólítsam fel a támadót, illetve jelezzem, hogy a védelmi eszközt szükség esetén használni fogom). Jól látható, hogy a megelőző jogos védelem alkalmazási köre könnyebben képzelhető el a vagyonvédelem, mint a személyvédelem körében. Gondoljunk arra az esetre, amikor a tolvajok elleni védelemként a kerítésbe áramot vezetnek. Ha személyünket érő támadást szeretnénk jogszerűen megelőzni, azt a szigorú feltételrendszer miatt leginkább fegyver nélkül tehetjük meg, de a törvényi megfogalmazás szerint elviekben egy támadással fenyegető személyt megelőzésként bármilyen eszközzel ártalmatlanná tehetjük, ami ölésre nem alkalmas (például gázspray), persze csak ha a fenti feltételek mind fennállnak.

Sajnos – vagy szerencsére – a fenti új rendelkezések tekintetében még nem alakult ki olyan ítélkezési gyakorlat, amely támpontot jelentene, de az egyértelműen látszik, hogy az új szabályok egy reálisabb, “életszagúbb” megközelítést alkalmaznak és szélesebb körben adnak lehetőséget számunkra, hogy megvédjük magunkat, másokat vagy épp értékeinket.

Marcsi Knipfel Vargáné