Összeállította: Joseph Candel

Tanulmány Ezékiel könyvének 38. fejezetéről

Bár 2500 éve íródott, Ezékiel könyvének 38. fejezete megdöbbentően pontos képet fest a világ mai állapotáról, azonkívül bepillantást enged a közeljövő néhány fontos eseményébe. Nem lehetett egyszerű feladat Ezékiel számára leírni ezeket a modern fordulatokat, mai helyszíneket és technológiákat az akkor használatos szavakkal, az akkori ismeretek birtokában. Isten szerette volna, ha ez a fontos üzenet eljut hozzánk így nem engedte, hogy ez akadályt jelentsen a továbbításban.

Ezékiel könyvének 38. fejezetéből megtudhatjuk, hogy az Antikrisztus világbirodalmában egy olyan országnak is fontos szerepe lesz, amiről eddig tanulmányainkban nem sokat beszéltünk. Ez az ország pedig Oroszország. A fejezetből kiderül, miként fogja Oroszország megszállni és legyőzni Izraelt. Vizsgáljuk meg a próféciát versről versre haladva:

Ezékiel 38, 1-2: „Így szólt hozzám az Úr igéje: Emberfia! Vesd tekintetedet Góg ellen a Magóg országában, Rós, Mesek és Tubal fejedelmére, és prófétálj róla!”

Ezékiel leszögezi nem saját szavait veti papírra, hanem üzenetet kapott az utolsó időkről, ahogyan ezt a fejezet később teljesen egyértelművé teszi. De vajon miről szól ez a vers? Góg és Magóg? „Soha nem hallottam még ezekről a helyekről és egyetlen térképen sem láttam jelölve,” mondják egyesek, pedig régen igenis rajta voltak a térképeken. Ezek a helyek már a térképek létezése előtt is megtalálhatók voltak! Magóg nem más, mint Oroszország ősi neve. A kutatók szerint maga a Kaukázus is Gógról kapta a nevét (Góg-csazán, aminek jelentése: Góg erődje). A Kaukázusban számos hegycsúcs Góg nevét viseli a középkori örmény és Európa térképeken, az egyiket pedig még ma is Mugógnak hívják.

A fenti vers az Antikrisztust a Magóg földjéről való Gógnak nevezi. Szintén ő Rós, Mesek és Tubal fejedelme. Rós pedig nem más, mint a Volga mentén egykor letelepedett nép neve, amiből az orosz szó is származik, Mesek pedig Moszkva ősi neve. A vers így is szólhatna: „Vesd tekinteted Oroszország és vezetője (Góg) ellen, Moszkva és Tubal (a mai Tobolsk) fejedelme ellen.” Góg az eljövendő világdiktátor, az Antikrisztus.

3. vers: „Ezt mondd: Így szól az én Uram, az ÚR: Én ellened fordulok, Góg, aki Rós, Mesek és Tubal fejedelme vagy!”

Az Úr már az elején leszögezi, hogy Góg ellen van.

A térkép Jon Mark Ruthven új Ezékiel kutatása alapján készült Magóg törzseiről

4. vers: „Megfordítalak, horgokat akasztok az álladba, kivezetlek téged és egész haderődet, a lovakat és a lovasokat, akik mindnyájan teljes fegyverzetet öltöttek, ezt a nagy sereget, amely nagy és kis pajzzsal és karddal van fölszerelve.”

A vers által festett kép alapján az ember előtt régmúlt időkben vívott csaták jelenetei tűnnek fel, hiszen ki használ manapság lovakat, pajzsot vagy kardot a harcban. Nem úgy hangzik, mint egy prófécia a jövőről. Belegondolva a próféta helyzetébe, milyen más szavakat használhatott volna Ezékiel, aki soha nem látott még tankot, repülőt vagy lőfegyvert? A fenti versben az Úr egyébként is Góg seregének nagyságát szerette volna érzékeltetni nem pedig a hadsereg felszerelését leírni.

Létezik egy másik elmélet is erre vonatkozóan. Elképzelhető, hogy valamikor a háborúskodás során az egyik fél egy EMP (nagy intenzitású elektromágneses impulzus) bombát vet be, ami működésképtelenné tenne minden áramot igénylő hadászati eszközt. Ebben az esetben a modern fegyverek nagy része használhatatlanná válna és elképzelhető, hogy a hadseregek kényszerből ismét kardot ragadnának és pajzzsal védekeznének.

5. vers: „Perzsák, etiópok, líbiaiak vannak velük, mindnyájan pajzzsal és sisakkal;”

Ez a vers egész egyszerűen az Antikrisztus szövetségeseiről beszél, akik közül az egyik Perzsia, a mai Irán, Etiópia, ami az ősi Abesszínia része és megemlíti, hogy líbiaiak is vannak velük.

6. vers: „továbbá Gómer minden csapatával, Bét-Tógarma a messze északról, minden csapatával – sok nép van veled!”

Ebből a versből megtudjuk, kik lesznek még Oroszország szövetségesei. Gómer Németország ősi neve. A vers Németországra és valószínűleg a germán népekre, nyelvekre utal: „Gómer minden csapatával”, melyekhez hozzátartozik Skandinávia, Hollandia és még néhány Németországgal határos ország. Tógarma pedig nem más, mint Törökország, de a legtöbb kutató úgy gondolja, hogy ez az összes török eredetű népre utal, tehát Törökország mellett, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán és Kirgizisztán is valószínűleg ide tartozik.

Érdemes megjegyezni, hogy szinte ugyanezekről az országokról olvashatunk Dániel könyvének 11. fejezetében. Sőt, a fejezetben olvasható prófécia Izrael megszállásáról szinte egy az egyben megegyezik az Ezékiel 38-ban leírt eseményekkel. Sok szakember egyetért abban, hogy a két fejezet egy és ugyanazon eseményt írja le két különböző szemszögből.

Dániel 11, 40-41: „A vég idején összecsap vele a déli király. Az északi király forgószélként tör rá harci kocsikkal, lovasokkal és sok hajóval. Behatol az országokba, és elözönli őket, mint az áradat. Behatol az ékes földre (Izrael) is, ahol sokan elesnek. De az edómi, móábi és ammóni nép legjava megmenekül a hatalmából.”

Edom, moáb és az ammoni nép a mai Jordániára utal.

Dániel 11, 42: „Kiterjeszti hatalmát az országokra, nem menekül meg Egyiptom sem.”

Tehát az Antikrisztus, akit Ezékiel Gógnak, Oroszország vezetőjének hív, kiterjeszti hatalmát ezekre az országokra.

Dániel 11, 43: „Birtokba veszi Egyiptom arany- és ezüstkincseit és minden drágaságát. Líbiaiak és etiópok lesznek kíséretében. “

Ugyanezt olvastuk az Ezékiel 38, 5-ben is: etiópok, líbiaiak, irániak és bizonyos török népek állnak majd mellette. Figyeljük meg az Antikrisztus gazdasági hatalmára tett utalást: „Birtokba veszi Egyiptom arany- és ezüstkincseit és minden drágaságát.”

Ezékiel 38, 7: „Készülj, állj készenlétben az egész sereggel együtt, amely köréd sereglett, és légy a vezérük!”

Oroszország lesz ezeknek a szövetséges nemzeteknek a vezére, amelyek együtt óriási hatalmat képviselnek.

8. vers: „Egy idő múlva rendelkezést kapsz, évek múltán behatolsz a fegyveres pusztítás után helyreállított országba, amelynek lakói a többi népek közül gyűltek össze Izráel hegyeire, amelyek sokáig pusztán álltak. Kihoztam őket a népek közül, és biztonságban laknak mindnyájan.”

Isten egyenesen Góghoz beszél itt azt üzenve neki, hogy hatoljon be a „helyreállított országba (Izrael), amelynek lakói a többi népek közül gyűltek össze Izráel hegyeire.” Valóban így történt: a zsidók szerte a világból, a föld sok népe közül tértek vissza, Izrael újkori megalapításakor.

„…sokáig pusztán álltak. Kihoztam őket a népek közül,” Izrael csak egy nagy pusztaság volt korábban. Amikor a zsidók, a Balfour-nyilatkozat 1917-es kiadása után elkezdtek visszatérni erre a földre az egykori pusztaság „kivirágzott, mint a nárcisz”. (Ézsaiás 35)

„…és biztonságban laknak mindnyájan.” Izrael államának 1948-as megalapítása óta, az Egyesült Államok támogatásának is köszönhetően, Izrael viszonylag biztonságban tudhatja magát, főleg ha figyelembe vesszük, hogy mennyi ellenséggel van körülvéve.

Ezékiel 38, 9-10: „De te felvonulsz, betörsz, mint a förgeteg minden csapatoddal és a veled levő sok néppel, olyan leszel, mint a földet beborító felhő. Így szól az én Uram, az ÚR: Abban az időben rossz gondolataid támadnak, és gonosz terveket fogsz szőni.”

Isten elmondja Gógnak, hogy tudja mire készül. Isten tudja, hogy az Antikrisztus megszállja majd Izraelt és világkormányt alakít.

11. vers: „Ezt gondolod: Fölvonulok a védtelen ország ellen, rátámadok a békében és biztonságban lakókra, akik mindnyájan úgy élnek, hogy sem várfaluk, sem zárral ellátott kapujuk nincs.”

Isten ismét egyenesen az Antikrisztushoz szól. Ennek a résznek az érdekessége, hogy úgy száz évvel ezelőttig minden valamirevaló községet és várost fallal vettek körül. A városfal még a puskapor feltalálását követően is hosszú ideig védelmet nyújtott egy településnek az ellenséges támadásokkal szemben. Ma már egészen más a helyzet, hiszen a falak sem a repülők sem a bombák vagy egyéb modern fegyverek számára nem jelentenek akadályt. A jelenkort leszámítva a történelem folyamán soha nem épültek városok falak nélkül. A fenti vers azonban arról beszél, hogy a zsidók visszatérnek Izraelbe, falnélküli településeket és városokat építve. A vers a jelenkorról szól.

12. vers: „Zsákmányt akarsz ejteni, prédát akarsz szerezni, hatalmaddal az újra benépesült romok ellen akarsz fordulni, a nemzetek közül összegyűjtött nép ellen, amely már jószágot és birtokot szerzett, és a világ közepén lakik.”

A 8. versben leírtak ismétlését olvashatjuk: „újra benépesült romok ellen… a nemzetek közül összegyűjtött nép ellen” amely a „világ közepén lakik” írja Ezékiel elénk tárva Izrael modernkori újjászületésének részleteit.

Lesznek-e olyan nemzetek, hatalmak, amelyek ellenállnak az Antikrisztusnak vagy Oroszország minden ellenállás nélkül besétálhat majd Izraelbe? Nézzük, mit mond erről a következő vers:

13. vers: „Séba, Dedán és Társis kereskedői és minden fiatal oroszlánja ezt kérdezik tőled: Azért jöttél, hogy zsákmányt ejts? Azért gyűjtötted össze seregedet, hogy prédát szerezz, hogy elvidd az ezüstöt és az aranyat, elvedd a jószágot és a birtokot, és nagy zsákmányt ejts?”

Séba és Denán a különböző arab országokat, Szaúdi-Arábiát, az arab hercegségeket és olajhatalmakat jelöli. Ebből a versből az derül ki, hogy az igen konzervatív, az Egyesült Államok támogatását élvező Szaúdi-Arábia, valamint Egyiptom, Oroszország ellenségei lesznek.

„Társis kereskedői és minden fiatal oroszlánja.” Vajon mire, melyik népre utal ez a rész? A legtöbb Bibliakutató régóta egyetért, hogy Társis az angol népeket és a brit szigeteket jelenti. (Tarsis Noé unokája volt, leszármazottai a dél-spanyolországi Társis, vagy Tartessos környékén telepedtek le és itt éltek Ezékiel idejében. A legtöbb kutató szerint az ő leszármazottaik népesítették be a brit szigeteket, amire ma már nemcsak történelmi, hanem genetikai bizonyíték is van.) Mi jellemző Angliára? Mivel rendelkezik, rendelkezett szerte a világon? Kolóniákkal, vagy gyarmatokkal, amelyeket ma Brit Nemzetközösségként emlegetünk és az egykori brit birodalom mai megfelelője. Tulajdonképpen az Egyesült Államok is Anglia egyik „fiatal oroszlánja”, mint ahogyan Kanada és Ausztrália is.

Tehát ebből a részből arra lehet következtetni, hogy a volt brit gyarmatok, a brit birodalom egykori szövetségesei Izrael orosz megszállása ellen foglalnak majd állást.

14. vers: „Azért prófétálj, emberfia, és mondd meg Gógnak: Így szól az én Uram, az ÚR: Azon a napon, amikor megtudod, hogy népem, Izráel, biztonságban él,”

Ebben a versben Isten ismét Ezékielhez beszél, és az Antikrisztusnak üzeni, hogy „azon a napon megtudja, hogy Izrael biztonságban él.” Az Antikrisztus tisztában van ezzel, de azt is tudja, hogy az USA támogatása ellenére, mennyire kiszolgáltatott, sebezhető helyzetben van.

15. vers: „Eljössz lakóhelyedről, a messze északról sok néppel együtt, akik mind lovakon nyargalnak nagy sereg ez, roppant haderő”

„Eljössz lakóhelyedről, a messze északról…” Milyen irányban van Oroszország Izraelhez képest? Természetesen északi irányban. Oroszország soha nem szállta meg Izraelt a történelem során, erre több okból sem lett volna lehetősége. Mára Oroszország idővel óriási hatalommá fejlődött, Izrael pedig 1948-ban másodszor is állammá alakult. Izrael függetlensége Nabukodonozor uralkodása alatt szűnt meg, amikor Babilon uralkodója megszállta Jeruzsálemet és lerombolta a zsidó templomot i.e. 586-ban. A prófécia a szemünk előtt válik valóra.

Ahogy azt korábban is említettük a „lovak” itt is valószínűleg a katonák szállítóeszközeit jelölik a próféta szóhasználatában, ami régmúlt időkben a ló volt, ma azonban sok különféle járművet (a modernkor lovait) jelenthet, amelyek segítségével egy hadsereg hatalmas távolságokra is képes eljutni viszonylag rövid idő alatt.

16. vers: „Úgy vonulsz föl népem, Izráel ellen, mint a földet beborító felhő. Az utolsó napokbanhozlak el téged országom ellen, hogy megismerjenek engem a népek, amikor szemük láttára megmutatom rajtad, Góg, hogy szent vagyok.”

Ha netán eddig nem lett volna egyértelmű, a prófécia ismét megerősíti a helyszínt, ami (az előző vers alapján) a „messze észak”, és az időt, ami az „utolsó napok”. A „sok nép”, ahogyan arról korábban is beszéltünk, Oroszország szövetségeseit jelöli. Maga Oroszország is több népből áll, és ha azt feltételezzük, hogy a FÁK államai ismét szorosabb kapcsolatba kerülnek Oroszországgal, például a most kialakuló Eurázsiai Unió keretein belül, Oroszország nyilván elvárja majd, hogy ezek az országok katonailag is mellette álljanak.

Mit jelent az, hogy az Úr Gógon keresztül megmutatja, hogy Ő szent? Miért vezeti Isten Oroszországot Izrael ellen? Hogy megmutassa a világnak, Ő igazságos és megmutassa Izraelnek, hogy szüksége van Istenre. Isten az Antikrisztuson keresztül bünteti meg Izraelt bűnei és önfejűsége miatt.

Sokan szeretnék tudni mikor történik ez a megszállás. Ennek meghatározásához fontos átlátnunk a végső idők legfontosabb eseményeit. A legtöbb Bibliakutató úgy gondolja, hogy ez a háború az Antikrisztus hétéves szövetségének felénél, azaz a szövetség megszegésekor történik. A szövetség egyik legfontosabb pontja valószínűleg az lesz, hogy lehetővé teszi a zsidók számára a jeruzsálemi templomújjáépítését a Mória hegyén, ahol így ismét véráldozatot mutathatnak be Istennek, a régi hagyományok szerint. A világkormány valószínűleg felosztja Jeruzsálemet a három fővallás, a zsidó, a keresztény és a muzulmán vallások követői között.

A hét év felénél az Antikrisztus megszegi a szövetséget, véget vet a véráldozatnak és kormánya felállítja a „pusztító utálatosságot”, vagy másik nevén a „Fenevad képét” a Mória hegyen. (Dániel 9, 27; 11, 31; Máté 24, 15 és 21; Jelenések 13, 5-7; 11-18)

Ekkor az Antikrisztus Jeruzsálemet teszi meg birodalma fővárosának és onnan irányítja a világot három és fél évig. Ettől a ponttól kezdve az Antikrisztus követeli, hogy a világ istenként imádja. (Dániel 11, 45; II. Thessalonika 2, 3-4; Jelenések 11, 2) Izrael megszállásának egyik legvalószínűbb időpontja ez az időszak lehet. (Bár Isten az Antikrisztust használja arra, hogy ítélkezzen Izrael felett, később láthatjuk, hogy legyőzi Góg seregeit az Armageddoni csatában.)

Más Bibliakutatók ezzel szemben azt gondolják, hogy az Ezékiel 38-ban olvasható háború bármikor megtörténhet, mert a fent leírt országok már javában sorakoznak Oroszország mögött. Ezt a kérdést most nem tudjuk eldönteni. Figyeljük a világban kibontakozó eseményeket és az idő előrehaladtával egyértelművé válik majd melyik feltételezés a helyes. Dániel könyvének 11. fejezete például 5-6 háborút is leír, melyeket az Antikrisztus fog vívni uralkodása alatt. Az Ezékiel 38-ban olvasható háború valószínűleg az egyik ezek közül.

17. vers: „Így szól az én Uram, az ÚR: Te vagy az, akiről megmondtam hajdanában szolgáim által, Izráel prófétái által, akik azokban a napokban és években prófétáltak, hogy elhozlak ellenük.”

Említettük, hogy más próféták is megjósolták az Antikrisztus eljövetelét. Dániel könyvében például számtalanszor olvashatunk erről. A fenti versben Isten azt üzeni, „nemcsak Ezékielnek, de más prófétáimnak is beszéltem rólad Góg!” Egyenesen Góghoz szól: „régóta mondom, hogy elhozlak téged ellenük.” Ismét Izrael ítéletére utal Gógon keresztül.

18. vers: „De majd azon a napon, amelyen megérkezik Góg Izráel földjére – így szól az én Uram, az ÚR -, haragra lobbanok.”

Ezékiel könyvének ez a fejezete elsősorban Góggal, Magóggal és Izraellel foglalkozik és más bibliai próféciákkal ellentétben nem tér ki a megszállás időtartamára, illetve a megszállók tetteire a megszállás alatt. Bizonyos szempontból ez az üzenet személyesen Gógnak szól. Isten közli vele, hogy Izrael bűnei miatt engedi meg a megszállást és figyelmezteti Gógot, hogy ítélete őt is eléri majd.

Isten többször alkalmazta már ezt a megközelítést a múltban. Nem egyszer előfordult, hogy Isten egy gonosz, pogány népet használt saját népe megbüntetésére, majd később az ítéletét beteljesítető népet is megbüntette gonoszságáért. Isten igazságos és mindenki elnyeri méltó büntetését illetve jutalmát.

19. vers: „Felindulásomban, heves haragomban így beszélek: Azon a napon nagy földrengés lesz Izráel földjén.”

Amikor Isten úgy dönt, hogy eljött ítéletének napja hatalmas rengés rázza meg a földet. Ekkor az Antikrisztus már három és fél éve Jeruzsálemből uralkodik a világon és gonoszságai olyan méreteket öltenek, hogy Isten végül megelégeli és véget vet uralmának. Elkezdődik Isten ítélete a magát Istennek kikiáltó Antikrisztus és istentagadó, vallásüldöző birodalma felett. Isten hatalmas földrengéssorozatot küld Izraelre, nyilván azért mert ez az Antikrisztus birodalmának központja.

20-22. vers: „Megremegnek előttem a tenger halai, az ég madarai, a mező vadai, meg a földön csúszómászó mindenféle állat és minden ember a föld színén. Leomlanak a hegyek, lezuhannak a sziklák, és földre dőlnek a várfalak. Fegyverbe szólítok ellene hegyeimen mindenkit – így szól az én Uram, az ÚR -, ember ember ellen támad fegyverével. Megbüntetem dögvésszel és vérontással. Ömlő záporesőt, jégesőt, tüzet és kénkövet hullatok rá és csapataira, a vele levő sok népre.”

Tehát összefoglalásképpen, az Antikrisztus erői valószínűleg a hétévre szóló szerződés felénél megszállják Izraelt. Ez a 42 hónap vagy 1260 nap a Bibliából nagy nyomorúságként ismert időszak. Az Antikrisztus Jeruzsálemben állítja fel főhadiszállását és innen uralkodik. A nagy nyomorúság végén Jézusvisszatér „az ég felhőiben nagy dicsőséggel” (Máté 24, 29-31) és kimenti megváltott gyermekeit, akik megkapják új természetfeletti testüket és csatlakoznak Jézushoz a „Bárány menyegzőjén”. (I. Korinthus 15, 51-52; I. Thessalonika 4, 16-17; Jelenések 19, 7-9)

Eközben az Antikrisztus és követői a földi poklot élik át, amikor Isten kitölti rájuk ítéletét (Jelenések 16, 1-11). Az Antikrisztus erői összegyűlnek Josafát völgyében, a Megiddói vagy Armageddon fennsík közelében, hogy megütközzenek a világbirodalommal szembenálló nemzetekkel, erőkkel. Ez a híres Armageddoni csata, amit Isten haragjának hatodik kelyhe jelez a Jelenések könyvében (Jelenések 16, 12-16). A csata Jeruzsálem kapuitól egészen Megiddóig terjed majd (Joel 3, 10-14; Zakariás 14, 1-5).

A harc során Jézus és követői visszatérnek, hogy legyőzzék az Antikrisztus erőit és megmentsék a velük szembenálló nemzeteket (Jelenések 19, 11-21; Zakariás 14, 1-5; Ezékiel 39, 17-22). A mészárlás olyan szörnyű lesz, hogy az Izraelben elesettek holtesteinek eltemetése hét hónapig tart majd és további hét évre lesz szükség a csata romjainak eltakarításához (Ezékiel 39, 9-16).

Isten olyan dühös lesz Gógra, hogy haragját a Biblia egy „hatalmas földrengéshez” hasonlítja. „Megremeg előttem minden ember a föld felszínén. Leomlanak a hegyek, lezuhannak a sziklák, és földre dőlnek a várfalak.” (Ezékiel 38, 20) Ez valószínűleg ugyanaz az esemény, amiről a Jelenések 16-ban olvashatunk. „Olyan nagy földrengés, amilyen nem volt, amióta ember született a földre: ekkora földrengés… és a pogányok városai összeomlottak.” (Jelenések 16, 18-21) Ez az óriási katasztrófa minden bizonnyal véget vet az Antikrisztus féktelen tombolásának. Tulajdonképpen ez az esemény zárja le az emberi társadalom jelenlegi korszakát a földön. Ahogyan az utolsó kelyhet kitöltő hetedik angyal mondja „Megtörtént!”

23. vers: „Így mutatom meg, hogy nagy és szent vagyok, és megismertetem magamat a sok néppel, és megtudják majd, hogy én vagyok az ÚR.“

Honnan fogják tudni a népek, hogy Isten az Úr? Egyrészt nyilvánvaló lesz, hogy csakis Isten képes ilyen hatalmas, elképesztő tettekre, jelekre. Egyedül Isten képes egyszerre az egész földet megrázni vagy tüzet, tüzes köveket bocsátani le az égből az Antikrisztusra vagy a vizeket vérré változtatni. Isten egyértelművé teszi igazságosságát az egész világ előtt. Addigra sok ember rájön, hogy az Antikrisztus túl messzire ment és úgy érzik majd, hogy ha van Isten az égben muszáj, hogy megbüntesse őt. A legtöbb ember Isten igazságos büntetésének tekinti majd ezeket az eseményeket.

A jó hír, hogy ezt követően Isten gyermekei és az Armageddoni csatát túlélő emberek közös erővel nekilátnak, hogy újjáépítsék a földet és Isten segítségével egy jobb világot teremtsenek. (Dániel 7, 18, 27; Jelenések 2, 26; 20, 4, 6) Jézus igazságos uralma alatt a háborúk megszűnnek és végre béke, szabadság és bőség lesz a világon mindenkinek. „Ítéletet tart a nemzetek fölött, megfenyíti a sok népet. Kardjaikból kapákat kovácsolnak, lándzsáikból metszőkéseket. Nép a népre kardot nem emel, hadakozást többé nem tanul.” (Ézsaiás 2, 4) Igazi lefegyverkezés végre valahára!

A bibliai hivatkozáshoz a Magyar Bibliatársulat új fordítású Bibliáját és Károli Gáspár Bibliafordítását használtuk.