Az ember mindezeket olvasva általában arra gondol, hogy éles helyzetben ennyi követelményt egyszerre figyelembe venni és mindazok alapján helyes döntést hozni talán nem is lehetséges. Krav-Maga oktatóként nem tudom megállni, hogy ezt a kijelentést ne cáfoljam, hiszen megfelelő gyakorlással és speciális gyakorlatokkal a stresszhelyzetben történő reagálás, gyors és helyes döntéshozatal magas szintre fejleszthető. El kell ismerni ugyanakkor, hogy a védekezés körében az arányosság követelményét ijedtségből nem nehéz túllépni. A túllépés ellensúlyozására szerepel a Btk-ban a menthető felindulás intézménye. Eszerint "nem büntethető az sem, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból túllépi." A védekező számára előnyös változás a korábbi szabályozáshoz képest, hogy ilyen esetben már nem a büntetés enyhítéséről, csökkentéséről van szó, hanem felmentő ítéletről. Természetesen csakis abban az esetben, ha ténylegesen ijedtségről vagy menthető felindulásról van szó. Vagyis ha nem szándékosan lépem túl az arányosság követelményét, hanem azért, mert az ijedtség miatt nem tudtam megfelelő döntést hozni, akkor nem vagyok büntethető. Főként a családon belüli erőszak elszenvedőinek jelent könnyebbséget az az ugyancsak új és fontos rendelkezés, hogy "a megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől." A kitérés kötelezettsége a korábbi Btk-ban sem volt benne, tulajdonképpen a bírói gyakorlat alakította ki és annyit jelentett, hogy ha a támadó házastárs, hozzátartozó, vagy kóros elmeállapotú, esetleg tudatzavarban lévő személy (pl. részeg), akkor a védekező köteles volt kitérni a támadás elől és csak ennek sikertelensége esetén védekezhetett. Szerencsére az új szabályozás a realitás talaján állva kifejezetten kimondja, hogy a védekezőnek többé nem kell kitérnie a támadás elől.
Az új szabályozás szintén vitatott pontja lett az ún. megelőző jogos védelem intézménye, amely 2009 óta része a Btk-nak. A törvény szerinti szöveg a következő: "Nem büntethető, aki a saját, illetőleg a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzéséhez szükséges védelmi eszközt alkalmaz, ha az az élet kioltására nem alkalmas, és annak folytán a jogtalan támadó szenved sérelmet, továbbá ha a védekező a sérelem elkerülése érdekében mindent megtett, ami tőle az adott helyzetben elvárható volt." A védelmi eszköz használata három feltétel együttes fennállása esetén eredményez büntetlenséget: a védelmi eszköz alkalmazása nem lehet az élet kioltására alkalmas, csak a jogtalan támadó szenvedhet sérelmet, és az eszközt alkalmazó személy az adott helyzetben minden tőle elvárhatót megtett a sérelem elkerülése érdekében. A rendelkezés persze nem mondja ki, hogy mi minősül védelmi eszköznek, de az jól látható, hogy a törvény nagyon szűkre szabta az alkalmazható eszközök körét, hiszen kevés kivételtől (például gázspray) eltekintve a védelmi eszközök (bot, kés, vasrúd, stb.) jellemzően az élet kioltására is alkalmasak, ezért a megelőző jogos védelem körében nem használhatóak. Másrészt a megelőző jogos védelem még megfelelő fegyver esetén is csak akkor lesz jogszerű, ha azt kizárólag a támadó ellen használom (többes támadó elleni védekezésnél lehet jelentősége, ha a jogos védelmi helyzet nem mindenkivel szemben áll fenn) és feltétel az is, hogy a sérülés elkerülése érdekében mint védekező minden tőlem elvárhatót megtegyek (például abbahagyásra szólítsam fel a támadót, illetve jelezzem, hogy a védelmi eszközt szükség esetén használni fogom). Jól látható, hogy a megelőző jogos védelem alkalmazási köre könnyebben képzelhető el a vagyonvédelem, mint a személyvédelem körében. Gondoljunk arra az esetre, amikor a tolvajok elleni védelemként a kerítésbe áramot vezetnek. Ha személyünket érő támadást szeretnénk jogszerűen megelőzni, azt a szigorú feltételrendszer miatt leginkább fegyver nélkül tehetjük meg, de a törvényi megfogalmazás szerint elviekben egy támadással fenyegető személyt megelőzésként bármilyen eszközzel ártalmatlanná tehetjük, ami ölésre nem alkalmas (például gázspray), persze csak ha a fenti feltételek mind fennállnak.
Sajnos – vagy szerencsére – a fenti új rendelkezések tekintetében még nem alakult ki olyan ítélkezési gyakorlat, amely támpontot jelentene, de az egyértelműen látszik, hogy az új szabályok egy reálisabb, “életszagúbb” megközelítést alkalmaznak és szélesebb körben adnak lehetőséget számunkra, hogy megvédjük magunkat, másokat vagy épp értékeinket.
Marcsi Knipfel Vargáné |